A sorozat újra feldolgozta Conan Doyle viktoriánus detektívjének kalandjait, olyan részletességgel, hogy olykor még a Strand magazinban megjelent eredeti 19. századi illusztrációkat is láthatjuk.

Egy márciusi estén rejtélyes küldemény érkezik a Baker Street 221/b-be. A levélen nincs keltezés, sem címzés, sem aláírás. Tartalma szerint még aznap este, pontban háromnegyed nyolckor felkeresi Sherlock Holmes magánnyomozót valaki, aki egy felmérhetetlen jelentőségű ügyben óhajt vele beszélni. A jelzett időben egy fölöttébb feltűnő öltözetű, herkulesi izomzatú férfi kopogtat Holmes ajtaján. A titokzatos idegen külleme valamiféle barbár pompát sugároz. Arca fekete maszk mögé rejtve, melyet – elmondása szerint – a fenséges személy rendelt így, kinek dolgában eljár. Két teljes évre szigorú titoktartást kér a jelenlévő Holmestól és Watson doktortól, mivel a szóban forgó kényes ügy alapjaiban rendítheti meg Európa egyik ősi, királyi házát. A skandalum okozója természetesen egy Nő – aki ezúttal Irene Adler, a szépséges mezzoszoprán, a Varsói Opera hajdani primadonnája.
Az az Irene Adler, aki a hűvös és racionális Holmes számára az egyetlen és örök asszony...

Ezúttal Sherlock Holmes (Jeremy Brett) feladata egy rejtélyes szimbólumsorozat megfejtése, ami táncoló emberkéket ábrázol. Nem könnyű a feladat, és a megbízója is egyre tanácstalanabb a birtokán felbukkanó üzenetek kapcsán. A megoldást természetesen tudja a megbízó felesége, azonban o nem árul el semmit a férjének. Így marad a legendás detektív még legendásabb agytekervényeinek az igénybevétele az ügy felgöngyölítéséhez.
Sherlock Holmes ismét megizzaszthatja az agytekervényeit, hiszen egy bonyolult rejtvény megfejtésén kell fáradoznia. Ez a feladat áll a film középpontjában, és az ehhez kapcsolódó események sorozata. A történet maga nincs túlbonyolítva, viszonylag egyszerű a vonalvezetése. Nincsenek benne hatalmas ugrások sem a helyszínek, sem a történések között, ennek ellenére végig érdekes marad a film. Bizony, ezt teszi a legenda, a név, hiszen ki ne lenne rá kíváncsi, hogy Holmes mire jön rá az eszmefuttatásai alatt. Természetesen most is a végére jár az ügynek, és egy újabb strigulát is be lehet húzni a megoldott ügyek mellé.  

Watson doktornak levelet hoz a postás egy régi, középiskolai társától, bizonyos Percy Phelpstől. Phelps, akit "ebihal"-nak csúfoltak az iskolában, kitűnő képességű fiú volt, minden megnyerhető jutalmat bezsebelt, ösztöndíjjal jutott be a Cambridge-i egyetemre és mindennek tetejében még kitűnő összeköttetései is voltak. Anyai nagybátyja volt ugyanis Lord Holdhurst, a híres konzervatív politikus. Érthető tehát, hogy tanulmányai végeztével remek állást kapott a külügyminisztériumban és tündöklő pálya előtt állt. Az előbbiek ismeretében nem csoda, hogy Watson doktort őszintén megdöbbentette a Phelpstől érkezett levél kétségbeesett tónusa. Percy ágynak esett, a levelét is másnak mondta tollba. Mindennek az oka egy szörnyű rejtély, amely ha nem tisztázódik, véget vethet szépen ívelő pályájának. Arra kéri Watsont, a régi barátot, hogy hozza magával Sherlock Holmes-t, mivel úgy érzi, csak a zseniális nyomozó tud segíteni rajta. Levele szerint rettenetes feszültségben él, minden perc örökkévalóságnak tűnik...Mi történhetett vajon azon a végzetes Májusi éjszakán a külügyminisztérium irodájában? Mi volt a titkos irat tartalma? Vajon ki irányítja a háttérből ezt a fölöttébb kényes ügyet...? Holmes és Watson haladéktalanul Wokingba utazik, hogy felderítse a titkot.

Egy koratavaszi napon, szokatlanul késői órán szépséges betolakodó jelenik meg Holmes Baker Street-i szállásán. Violet Smith kisasszony oly kemény elszánást tanúsít, hogy Holmes nem utasítja el. A kisasszony elmeséli, hogy atyja halála után édesanyjával nagy szegénységben éltek, míg egy nap megismerkedtek Mr. Carruthers-szal és Mr. Woodley-val. A két úr Dél-Afrikából érkezett, ahol Smith kisasszony néhai nagybátyja is élt, aki halála előtt arra kérte két társát, gondoskodjanak szegény rokonairól. Mr. Carruthers ennek értelmében felkérte a kisasszonyt, hogy tartson zeneórákat tízesztendős kislányának a birtokán, Chiltern Grange-ben. Idilli környezetben, békésen teltek a napok, amíg Mr. Woodley meg nem jelent a birtokon és nem kezdte udvarlásával zaklatni a kisasszonyt. Egy este a két férfi közt tettlegességig fajult a vita, és Mr. Carruthers kiutasította Mr. Woodley-t a birtokáról. Azóta Smith kisasszonyt, aki minden szombaton kerékpáron megy a vasútállomásra a londoni vonathoz, egy sötét alak követi az erdő melletti elhagyatott szakaszon, majd eltűnik, mint akit a föld nyelt el...Ki lehet a titokzatos idegen? És vajon ki lehet az új bérlő, aki a szomszédos Charlington kúriát egész nyárra kivette? Miért izgatta fel Mr. Carruthers-t a magányos biciklista híre? Holmes úgy véli Smith kisasszonyra veszély leselkedik és ha így folytatja, fölöttébb zavaros vizek felé evez... Felkerekedik hát, hogy próbára tegye feltevéseit...  

  Egy nyári éjszakán este háromnegyed tizenkettőkor megszólal a csengő Watson doktor és hitvese házának kapuján. A doktor legnagyobb meglepetésére a kapuban tanult barátja, Sherlock Holmes áll. Holmes arra hivatkozva, hogy a jó doktor elárulta, egy férfi vendég számára mindig van a házában hely - szállást kér barátjától aznap éjszakára. A karosszékbe süppedve, a dohányzacskó társaságában, hosszú hallgatás után kiböki, hogy fölöttébb rejtélyes ügy tartja fogva, s úgy érzi a megoldás elérhető közelségbe került. De csak akkor tud továbblépni, ha Watson elkíséri Aldershotba, amint a nap felkelt. Az ügy, bár nem vert fel nagy port a város határain túl, ugyancsak különleges. Barclay ezredest, a Royal Mallows gyalogezred parancsnokát holtan találták a Lachine-villában. A tragédiát megelőzően, azon a hétfői estén az ezredes hitvese, Mrs. Barclay a jótékonysági egyesület ülésére sietett. Mikor hazatért, teát kért. Férje, aki a szomszéd szobában üldögélt, hallva, hogy felesége megjött, átsétált az előcsarnokon és belépett hozzá az amúgy igen ritkán használt szalonba. Többé senki sem látta élve. Vajon a ház úrnője miért nem azonnal a hálószobájába ment szokása szerint? Miért kért ilyen késői órán teát? Mi volt a heves szóváltás, ami a szalonból kiszűrődött? Miért volt zárva belülről az ajtó és vajon hová tűnt a kulcs... Hamarosan kiderül, hogy az ügy sokkal szövevényesebb, mint első látásra gondolná az ember.

Julia Stoner húga két évvel ezelőtt különös körülmények között vesztette életét. Azóta Julia a mostohaapjával, Dr Grimsby Roylott-tal él. Holmes és Watson rájönnek, hogy a mostohaapjának van egy halálos mérgű kígyója, amellyel ismét gyilkosságra készül. De vajon mi lehet az indítéka?

Mr. Peterson, a Baker Street 221/b. túloldalán lakó küldönc karácsony napjának reggelén különös zsákmánnyal állít be Sherlock Holmes-hoz: egy hízott libát és egy viharvert kalapot tesz le a mesterdetektív asztalára. Hajnalban tett szert mindkettőre, amikor egy baráti muri után hazafelé bandukolt. A távoli gázlámpa fényénél kissé kapatos, hórihorgas alakot pillantott meg, a hóna alatt egy fehér libával. Amikor az ismeretlent néhány utcai vagány megtámadta és dulakodás kezdődött köztük, Peterson közbelépett, mire azok mind futásnak eredtek. Így maradt hátra a liba, meg a fejfedő. Holmes a szárnyast visszaadja a küldöncnek, s épp arról mesél Watson barátjának, milyen ropogós vacsora kerül majd e kaland jóvoltából Petersonék asztalára, amikor Peterson ront be a szobába, az izgalomtól lángvörös arccal. Markában egy szikrázó fényű kék követ szorongat, amelyet a felesége a liba bögyében talált. A mesébe illő kincs Morcar grófnő kék karbunkulusa, melyet már jóideje keres a rendőrség. Hogyan került a drágakő a liba bögyébe? Vajon ki lopta el? Ki lehet az a Mrs. Henry Baker, akinek a libát küldték? És kit takar a kalap bélésébe varrt H. B. monogram...? Sherlock Holmes és Watson doktor nyomozásba kezd...  

Egy hideg, koratavaszi estén távirat érkezik a Baker Street 221/b. lakójának, Mr. Sherlock Holmesnak. A táviratot Violet Hunter kisasszony küldte, aki két héttel korábban tanácsot kért a mesternyomozótól, vajon elvállalja-e a Hampshire bájos kis zugában, Winchestertől ötmérföldnyire lévő Vérbükk kastély urának állásajánlatát. Jephro Rucastle, ez a figyelmes, lebilincselően kedves ember a fia mellé keresett nevelőnőt. Hunter kisasszony igent mondott, ám azóta történt egy és más, ami elbizonytalanította. Miért kellett rövidre vágatnia gyönyörű, hosszú gesztenyebarna haját? Miért kell kékben járnia, ráadásul a gazdája lányának ruhájában? Miért kell fura szertatásokban rész vennie? És miért vannak a kastély egyik szárnyán spalettával lezárva az ablakok? A táviratban Violet arra kéri Holmes-t, hogy haladéktalanul utazzon Winchesterbe. Holmes rosszat sejt és - mint mindig - most sem alaptalanul...

Mr. Melas évek óta a legnevesebb görög tolmács Londonban. Elég gyakran megesik vele, hogy a legváratlanabb időpontokban keresik bajba jutott idegenek, vagy utasok, akiknek szükségük van a szolgálataira. Egy este azonban váratlan és fölöttébb kalandos megbízást kap Mr. Latimertől, akinek állítása szerint görög üzletfelét kell angol nyelvismeret hiányában kisegíteni. A jólöltözött fiatalember egy beragasztott ablakú kocsiba tuszkolva, kerülőutakon viszi el Mr. Melast a házába. A házban egy csontig lesoványodott, sebesült férfit vezetnek elé, majd váratlanul egy ifjú nő bukkan fel, akit sietve kituszkolnak a szobából... Vajon honnan ismerhetik ők ketten egymást? Mi lehet az az irat, amit mindenáron alá akarnak íratni a görög férfival? Miért fenyegetik meg Mr. Melast, hogy ne merjen sehol említést tenni arról, amit látott? Itt valami nincs rendjén. A görög tolmács Sherlock Holmes segítségét kéri...  

Mr. Jonas Oldacre sok éven át volt Lower Norwood legkeresettebb építőmestere. A különc, zárkózott és visszavonultan élő ember néhány éve felhagyott az iparával, amelyből tekintélyes vagyont gyűjtött össze. John Hector McFarlane, fiatal londoni ügyvéd City-beli irodájába egy délután beállít Mr. Oldacre. A váratlan látogató röviden közli jövetele célját: a végrendeletét szeretné rendes, szabatos formába öntetni. Amikor az ifjú ügyvéd nekilát az iratok tisztázásának, megdöbbenve látja, hogy a furcsa kis ember, kisebb fenntartások mellett az egész vagyonát rá hagyta. Mr. Oldacre arra kéri az ifjút, menjen ki hozzá aznap este Norwoodba és a végrendeletről egyelőre ne szóljon a szüleinek. A látogatás éjszakáján azonban tűz üt ki a norwoodi villában. A ház gazdáját nem találják, a páncélszekrénye tárva-nyitva, a szobában heves dulakodás nyomai, vérfoltok és egy sétabot. A sétabot gazdája John Hector McFarlane, a fiatal londoni ügyvéd. A szálak tehát hozzá vezetnek, ő azonban ártatlannak vallja magát. Vajon mi lehet ennek a különös ügynek a hátterében? Sherlock Holmes nyomozásba kezd...

  Egy forró Augusztusi napon Sherlock Holmes és barátja Mr. Watson sétájukból megtérve meglepve látták, hogy egy zárt, kétüléses kocsi várakozik a kapujuk előtt. Látogatójuk Percy Trevelyan doktor, a rejtett idegártalmak szakavatott ismerője volt. A doktor beszámolt egy különös esetről, mely előtt tanácstalanul áll. Egy bizonyos Blessington nevű úriember kereste fel egy nap és gáláns ajánlatot tett neki, mely szerint befektetésként házat vesz, személyzetet fogad és rendelőt nyit a doktornak. Bentlakó betegként ő is odaköltözik a Brook Street-i házba. Minden a megállapodás szerint történt, amikor is délután Mr. Blessington-on különös nyugtalanság jelei kezdtek mutatkozni. Valami környékbeli betörésről beszélt, állandóan kilesett az ablakon, szokásos sétájáról is lemondott. Érezhető volt, hogy halálosan retteg valamitől. Majd levelet hozott a postás, melyben egy furcsa kórban, nevezetesen katalepsziában szenvedő beteg jelezte jövetelét a doktornál. Röviddel ezután ismeretlen lábnyomok bukkantak fel Mr. Blessington szobájának szőnyegén. Mr. Blessington a riadalomtól tébolyultan kérte a doktor segítségét. Ám vajon igazat mond-e Mr. Blessington? S ha igen, ugyan miért és kitől kell ennyire rettegnie? Vajon mi köze lehet a két új páciensnek ehhez a rejtélyes ügyhöz? Itt csak Sherlock Holmes brilliáns agya segíthet.

Egy újsághirdetésben férfiakat keresnek, magas fizetséget ajánlanak nekik, ha csatlakoznak egy szövetséghez. Jabez Wilson jelentkezik a hirdetésre, és valóban: napi négyórás munkáért nagyon szép pénzt fizetnek neki. Amikor a szövetséget feloszlatják, Holmes-nak kell kiderítenie mi is történt valójában. Kiderül, a különös szervezet mögött maga Moriarty Professzor áll.

A francia kormány Holmes segítségét kéri, miután a Mona Lisát elrabolják a Louvre-ból. Holmes tudja, egy igazi zsenivel áll szemben, aki nem más, mint régi ellensége, maga Moriarty professzor. Holmes meghiúsítja Moriarty terveit és egészen Svájcig követi őt, ahol végre szembekerülnek egymással.  

Miután Holmes visszatért a Baker Street-re, Moriarty-ra terelődik a szó, és a Reichenbach-nál történtekre: ahol Moriarty életét vesztette, Holmes pedig megmenekült. Watson segítségével Holmes bíróság elé viszi Moriarty bűntársát, miután az megpróbálta belekeverni Holmes-t egy fiatal férfi meggyilkolásába.

Sherlock Holmes-t és Dr Watson-t egy brutális gyilkosság helyszínére hívják, azonban mire megérkeznek, a bűntény úgy tűnik megoldódott. Holmes nem elégedett a megoldással, ezért visszatér a helyszínre, hogy újabb bizonyítékokat keressen - amelyek végül elvezethetnek az igazsághoz.

Holmes éppen egy régi egyetemi barátjához megy látogatóba, amikor egy titokzatos ősi rituálé során nyomtalanul eltűnik Brunton, a hentes. Sherlock Holmes Dr Watson segítségével felfedi a rituálé eredetét és megpróbálja megfejteni a hentes titkát.

Bellinger miniszterelnök és Trelawney Hope, az európai ügyek államtitkára. Fölöttébb kényes ügy hozta őket ide: eltűnt egy rendkívül provokatív tartalmú okmány, melynek nyilvánosságra hozatala súlyos európai konfliktushoz vezethet. Háború vagy béke múlik rajta. A szigorúan titkos dokumentumot - hogy ne kerüljön idegen kézbe - Hope államtitkár úr a hálószobájában lévő kazettába rejtette. Ám reggelre nyoma veszett. Gyanúja szerint valamelyik nemzetközi kém, vagy titkos ügynök kaparinthatta meg. De hogyan, amikor a dokumentum hollétéről senki sem tudott?!... Ki lehetett hát a tettes? Sherlock Holmes szerint csak három ember képes ilyen vakmerő játszmára. A reggeli újság híre szerint az egyikük, Eduardo Lucas már halott: éjszaka a saját házában gyilkosság áldozata lett... S hogy az ügy még rejtélyesebb legyen, a szépséges Lady Hilda Trelawney Hope is megjelenik Mr. Holmes lakásán...

Egy aggódó feleség megkéri Sherlock Holmes-t, hogy segítsen megtalálni a férjét, aki eltűnt otthonról. Biztos benne, hogy a férjét látta kinézni egy ablakból, azonban miután kihívta a rendőrséget, csak egy koldust találtak az épületben. Vajon a csavargó a gyilkos?

Holderness Hercegének fiát elrabolják az iskolából. A herceg szeretné elkerülni a nyilvánosságot, ezért hívatja Sherlock Holmes-t, akire élete egyik legbonyolultabb ügye vár.

Vajon miért teszik tönkre London szerte Napóleon szobrait? Vajon valakiben még ilyen erősen él a francia császár iránti gyűlölet, vagy valami más áll a rombolás mögött? Sherlock Holmes nemzetközi ügyletek láncolatába bonyolódik a nyomozás során.